április 24, 2016

Modern gyerekkori klasszikus | Louis Sachar: Stanley kincse

Hadd mutassam be nektek az egyik legkedvesebb gyerekkori regényemet, ami vagy kiállta az idő próbáját, vagy csak szörnyen elfogult vagyok!



Bevezető:
Stanley furcsa kaland részesévé válik, ahogy a Zöld-tó táborba kerül. De nem egyedül indul el, ugyanis vele tart a Blogturné Klub is! Április 15-től 5 állomáson keresztül mutatjuk be nektek Stanley és a többi táborlakó kalandjait. És ha ennyi nem lenne elég a kalandokból, egy kis "kincskeresős" játék keretében meg is nyerhetitek a Könyvfesztiválra megjelenő könyvet a Maxim Kiadó felajánlásából. Hajrá!

Eredeti cím: Holes
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 264
Fordító: Loósz Vera
ISBN: 9789632617121
Sorozat: Holes 1.

Stanley Yelnatson egy átok ül. Ez az átok legelőször a mocskos disznólopó ük-ük-ükapjára csapott le, azóta pedig a Yelnats család egyetlen generációja sem úszta meg szárazon… Így hát Stanley sem kivétel. Egy nap valahonnan az égből a fejére pottyan egy tornacipő, amit haza akar vinni. Erre lopással vádolják, s hamarosan – igazságtalanul – egy fiúknak való javítóintézetbe, a Zöld-tó táborba találja magát. A tó már rég nincs sehol, teljesen kiszáradt, és a puszta földet most hatalmas lyukak tarkítják. Ugyanis az itt lakóknak az a feladata, hogy egész gödröket kell ásniuk, ezzel fejlesztve személyiségüket.
Nem tart sokáig, mire Stanley rájön, hogy többről van szó, mint személyiségük fejlesztéséről. Azért kell ásniuk, mert a felügyelő keres valamit… Vajon mi lehet eltemetve egy kiszárad folyó medre alatt? Rejtély és kaland vár Stanleyre, aki megpróbál fényt deríteni az igazságra.

A film is egész jó amúgy!
Mikor kicsi voltam, kisebb nyomást éreztem édesapám részéről azt illetően, hogy melyek azok a regények, amelyeknek bizony… nos, illene tetszeniük, hiszen neki azok voltak a kedvencei. A problémám nem azzal volt, hogy ezek „fiús” regények voltak, mert alapvetően ez engem sosem gátolt meg semmiben, sőt, sosem voltam oda a hercegnős sablontörténetekért. A bajok ott kezdődtek, hogy az őáltala ajánlott regények nem igazán tudtak megszólítani és magukkal rántani. Olyan könyveket tettem le csalódottan, mint a Tüskevár, Az egri csillagok, sőt, a Nagy Indiánkönyv sem váltotta be a hozzá fűzött regényeket. Egy idő után el is keseredhettem volna, hogy nekem semmi sem tetszik, de szerencsére imádtam olvasni, még ha ez a kudarc kissé visszább is vetett. 

Általános iskolában aztán a szerelem a könyvek iránt újra fellángolt, és néhány igazán izgalmas regényt sikerült kifognom, amik nem csak témájukban, de ami annál is fontosabb, történetmesélési stílusukban is nekem valóak voltak. Ilyen volt a Laura titkos társasága, a Harry Potter-széria, a Bradley, az osztály réme, és igen, ekkor talált rám először Stanley története is.
Akkor nem értettem még, mi volt, ami ennyire megfogott a regényben, nem is tudtam még, hogy különböző mesélési stílusok vannak, vagy ha tudtam is, nem tudatosult bennem az egész. Huszonnégy évesen visszatekintve, és újra találkozva a Stanley kincsével csaknem olyan felemelő élmény volt, mint először. A regény olyan élményt nyújt, mintha egy filmet vetítenének le az ember lelki szemei előtt. Felépítésében, dinamikájában nagyon modern, nagyon sokat mesél, és annyi, de annyi érdekes karakterrel ismertet meg minket, hogy egyszerűen azt érezzük, még-még-még akarjuk látni, mit lehet kihozni ezekből a szereplőkből.



A történet két idősíkon vezet végig minket. Az egyik Stanley története a jelenben, a másik pedig egy ugyanazon a helyszínen játszódó történet sok-sok évvel korábbról. Ahogy a kettő össze van fűzve nevek, helyszínek, tárgyak által, az valami olyan mesteri, hogy nem tudom, tanítják-e valahol, de ha nem, akkor én taníttatnám. Felnőtt fejjel még több kapcsolódási pontot veszek észre a két sík között, és a legjobb az egészben, hogy nem akarok választani a két sík között, nem tetszik az egyik jobban, mint a másik, nem várom, hogy elérhessek végre egy jelenes fejezethez, vagy hogy már legyen vége ennek a résznek. 

Az érdekesség azonban, hogy ennyi érdekes karakter között így utólag belegondolva, Stanley karaktere kissé kidolgozatlannak tűnik, mintha őt csak az átok határozná meg, amelyről a fülszövegben is olvashatunk. Sok, nála érdekesebb karaktert ismerhettünk meg, és bár nem lóg ki szembetűnően, mégis, egy picit több időt szívesen töltöttem volna el a karakterrel, amely során esetleg néhány hibáját is megismerhettük volna.

DE.
Azt szögezzük le, hogy ezen a ponton már csak kötözködni próbálok, hibát keresni az egyik kedvenc könyvemben, és nem is csinálom túl jól. Éppen ezért, jönnék a konklúzióval, ami alapján le tudjátok vonni ti is a következtetést, oké?

A Stanley kincse alapvetően gyerekkönyv, de nem gyerekes. A múlt síkján meghúzódó komoly szociális problémák, a félelmetesebb jelenetek és a szórakoztató, magával ragadó történet miatt bátran ajánlom igazából bárkinek. Az ember egy ültő helyében el tudja olvasni az egészet néhány óra alatt. DE. Saját tapasztalatból nem ajánlanám kisebb gyerekeknek esti mese gyanánt, ahhoz kissé talán félelmetes.  Sosem olvastam a szerző más műveit, de így utólag belegondolva lehet, hogy kicsit jobban bele fogom ásni magam a munkásságába, hátha más gyöngyszemekre bukkanok. A kiadónak piros pont a sokkal érdekesebb új címért, illetve a szép, élénk borítóért is, illetve köszönöm, hogy újabb generációkhoz juttatják el ez által Stanley történetét.

Nyereményjáték


Nem áruljuk el, konkrétan hogyan, de a Stanley kincse történetében visszatérő részlet a barack és a hagyma, és ha elolvassátok a könyvet, azt is megtudhatjátok, miért olyan fontosak.
Mindenesetre ezúttal ehhez a gyümölcshöz és zöldséghez kapcsolódik a játékunk. Minden állomáson találtok egy képet, amin Stanley és Zéró ásnak - csak a változatosság kedvéért. Viszont minden képen elbújtak barackok és hagymák, de hogy mennyi, na az itt a kérdés! Lehet, hogy Stanley-éknek csak barack, csak hagyma vagy mindkettő is jut. Számoljátok meg, melyik állomáson hány barack és hány hagyma bújt el a képen, ha pedig megvan, írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!
Plusz pontot érdemel, aki a végén még össze is adja, és azt is megírja, összesen hány barackot és almát gyűjtöttek be főszereplőink!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Íratkozz fel!

Goodreads

A blog mögött



Rea, 24 (Székesfehérvár)
Írom amit érzek, néha próbálkozok irodalmian fogalmazni, de néha becsúszik azért az a nyamvadt szleng. Sok anglicizmus, sok geekes vonás, sok utalás, sok érzelem, sok elragadtatás és még több vagy nagyon tetszik, vagy nagyon nem tetszik vélemény. De amúgy minden oké!

Copyright © Letehetetlen Published By Gooyaabi Templates | Powered By Blogger

Design by Anders Noren | Blogger Theme by NewBloggerThemes.com